Katádfa község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Szigetvári kistérség
Lakosság: 173 fő
Terület: 4.39 km²
Népsűrűség: 39,41 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 73

Fekvése

Katádfa község Baranya megyében Botykapeterdi árok, a Halas-árok és a Sebes víz partján, Szigetvártól 15 km-re délkeletre. A szomszédos Bánfa község mindössze 1 km-re, Dencsháza 3 km-re, Rózsafa 4 km-re, Nagypeterd 6 km-re fekszik a településtől.

Története

A község keletkezésére a Pesty-féle gyűjteményben a következő magyarázat szerepel:"120 éve, hogy a község keletkezett, azelőtt rengeteg erdőség volt. Népesedése mint azt az öregek bizonyítják, bizonyos Kata, Lukács, Fodor, Mátyás és Margit féle családokból eredt." A Pesty -féle gyűjtés adatközlője a továbbiakban a Kata és a fa szavak összetételével próbálja magyarázni a helységnevet. A GT. 162/b jelzetű térképen a Bánfát határoló Katafa község neve olvasható. Egy hosszabb falucsúfoló vers részlete: "...Görbe ódalla Kereskedő Katádfa..." Katádfa: 1364 Kathatfalwa: Zichy Okm. A tisztázatlan eredetű Katát (1498: Csánky) személynév és a birtokos személyraggal ellátott a falunév összetétele. Az elsődleges Katátfalva névváltozat idővel Katádfára módosult. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység. Lakói azóta is magyarok. Katádfához tartozott megszűnéséig Elekpuszta is. A népesség alakulása: II.sz. melléklet: Katádfa népességének alakulása 1870-2004-ig.1950-ig a kisközség a Szentlőrinci járásban, a Dencsházai, 1907-től a Szentdienes Körjegyzőségben. 1950-től Bánfa, 1962-től Rózsafa, 1981-től Nagypeterdi Községi Közös Tanács társközsége. 1990-től önkormányzat irányítja a A Rózsafai Körjegyzőség tagjaként. Jó adottságú mezőgazdasági terület. Jelentős volt a szarvasmarha tenyésztés. A két világháború között fontos volt az ipari növények termesztése, mint a kender, a ricinus.1952-ben alakult meg "Kossuth" néven az első Termelőszövetkezet. 1956-ban feloszlott, de három év múlva ismét működött. 1959-ben egyesült a Katádfai-, a Rózsafai- és a Bánfai tsz "Kossuth" néven. 1960-ban a Ranódfai Új Élet tsz-hez társult, 1964-ben a Dencsházai-, 1977-től a Nagypeterdi Egyetértés MGTSZ tagszövetkezete. 1990-től a Községre jellemző a háztáji, családi gazdálkodás. Jellemző a növénytermesztés, állattartás(szarvasmarha, juh, ló).Katádfán 1849 előtt épült 3 ház, 1850-1899 között 42 ház, 1900-1919 között 18 ház, 1920-1944 között 8 ház, 1945-1974 között 5 ház. Katádfán 1926-ban vásároltak először rádiót, 1962-ben televíziót. A villanyt 1928-ban vezették be a faluba. Rózsafa irányából vezető bekötőutat 1942-ben építették. A közút felújítása (útburkolat és útszélesítés) 1965-ben történt. Az autóbusz forgalom 1958-ban indult meg a falu és Szigetvár között. A vasútállomás 6 km távolságra, Nagypeterden van. A vezetékes ivóvízhálózat 1993-ban épült ki teljes körűen. Katádfának saját víznyerő kútja van, amely ellátja a szomszédos Bánfa települést is a közös vezetékes rendszeren. A falugondnoki szolgálat 1999-ben indult Rózsafával közösen. Szilárd burkolatú összekötő út Dencsházára 2000-ben lett átadva. Művelődési háza 1966-ban épült.

Lakóinak száma korcsoportok szerint

!Korcsoport 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben 0-17 éves 44 fő fő fő fő fő 18-54 éves 87 fő fő fő fő fő 55-69 éves 23 fő fő fő fő fő 70 év feletti 16 fő fő fő fő fő Összesen: 170 fő fő fő fő fő

Nevezetességei

A katádfai templomról Illyés Géza kézirata alapján ezek olvashatók:”Az 1768.évben

hírtelen tűzvész támadt, mely elpusztította a templomot. Minden irat, minden feljegyzés

odaveszett. De már két év múlva felépítik a Katádfalviak a fatemplomukat. Már1840-

ben nagyon omladozó volt a régi templom. Végre hosszas előkészületek után 1853-ban

építették meg a mai templomot, ennek tornyába két harangot helyeztek el... Különben a

nép még mindig iparkodó, szorgalmas, sőt szerző. Az egyházi épületek építési költségei-

nek törlesztésére közmunkát vállal még akkor is , amikor ettől másutt már húzódoznak

a hívek...” Bővebben:http://www.katadfa.hu/

Következő községek

További községek